A fájdalom idegtudománya és a hangulat pánikbetegség esetén

A nap gondolata pánik nélkül
A nap gondolata pánik nélkül
2016. december 21-e óta

– Érdekes, hogy a fájdalom tolerancia nem csak embere válogatja, de attól is függ, hogy milyen hangulatban vagyunk?
– Igen. Ez így igaz. Fura dolog ez, nem? Hiszen ha megszúrod egy rózsatüskével egyik kezed egyik úját az fáj, ugye? Ha hozzá tesszük, hogy éppen aznap nagyon jó passzban is vagy, jó hangulatod is van, és egy másik alkalommal meg – döbbenet –, hogy mennyire más lehet. Teszem azt egy másik alkalommal meg éppen nem életed egyik legjobb napja van, tételezzük fel és ugyanazt az újad egy ugyanolyan tüskeszúrás éri és mi történik? Az történik, hogy a tüskeszúrás sokkal jobban fáj, nem? Hát nem döbbenet?
– De pontosan. Döbbenet. Tényleg. Úgy tűnik, hogy a hangulatod tényleg befolyásolhatja a fájdalomküszöb mértékét. Azt, hogy a fájdalmat milyen mértékben vagy képes elviselni. Eszembe jutnak a lelki fájdalmak is…
– Jó kérdés! Vajon a lelki fájdalmak is fájdalmak? Vajon a lelki fájdalmak is fájdalom ingerekként jutnak el az agyba? Nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy a lelki fájdalmak éppen úgy viselkednek, vagyis éreztetik hatásukat, mint a fizikai fájdalmak. Közös bennük például, hogy a fizikai fájdalom kiabálva tart a jelenbe, hogy szinte semmi mást nem tudjál csinálni, csak egy lenni a fájdalommal. Ugyanígy viselkedik a lelki fájdalom is. A jelenbe tart. Gondolatok ezrei cikáznak a fejben, amik fókuszálják a figyelmedet és elveszik a napfényt előled.
– Pánikbetegen pánikrohamok közt vergődve ugyanez az élménye lehet az embernek, nem?
– Pontosan. Két pánikroham között vergődik minden pánikbeteg, miközben a szorongás szintje körülbelül megegyezik a lelki fájdalomküszöb szintjével, persze variálódik, néha kicsit magasabb, máskor meg kissé alacsonyabb, de soha sem nulla. Ezért jön mindig egy legközelebbi pánikroham, hacsak nem az utolsó pánikroham után van éppen az ember, ami általában nagyon ritka. Éppen ezért van az, hogy pánikbetegen az ember éppen olyan hangulatban van folyamatosan, mint amikor a rózsatüske megszúrja az ember úját és az sokkal jobban fáj. És nem pedig úgy, mint a boldog hangulathoz köthető alacsony fájdalomküszöbbel egyenértékű sokkal alacsonyabb fájdalom, ami szinte nulla fájdalom összehasonlítván az előző hangulattal.
– Alacsony kedv erős fájdalom, míg határtalan jókedv és alig fájdalom ugyanazon új és tüskeszúrás esetén, mondhatjuk ezt?
– Így van. Ami ugyanúgy igaz lelki fájdalmakra is, mint például pánikbetegség esetén.
– Mit lehet tanulni mindebből?
– Nos, nem sokat. De talán annyit, hogy a tudás előnyt jelent a nem-tudáshoz képest. Egyről a kettőre jutottunk azáltal, hogy egyetértettünk a fájdalomküszöb hangulat által befolyásoló változásaiban, ami egyaránt igaz legyen az fizikai fájdalom vagy lelki fájdalom, például ez utóbbi pánikbetegség esetén.

Pallos Gábor:

Szeretnéd megtudni, hogyan jöttem ki 15 év pánikbetegségből?

Valamennyi feliratkozómmal megosztom: itt és MOST
Személyes tapasztalatok, őszinte és hiteles pánikbetegség információk
Pánikroham praktikák, amik nekem is segítettek

Szólj hozzá!