Pánik NélkülKognitív terápia: tapasztalataim, pánikbetegség gyógyulásom, őszintén

Kognitív terápia: tapasztalataim, pánikbetegség gyógyulásom, őszintén

Egyetértek veled. A kognitív terápia egy hasznos dolog. Alkalmazom ma is és alkalmaztam magamon is, aminek segítségével sokkal jobb lett. Tudom, hogy azért vagy itt, mert te is úgy gondolod, hogy „kell lennie egy alternatív és gyógyszer nélküli megoldásnak, hogy végre kijöjjek ebből a sz…-ból, legyen az szorongás, pánikbetegség, pánikrohamok, depresszió vagy fóbia.

Van.
Kognitív terápia a neve, de ezt már te is tudod.

A következőkben először egy olyan magyarul megírt szöveghez szeretnék segítséget nyújtani, ahol már talán jártál te is. A vikote pont hu oldalt „dobja” elsőnek a Google.hu a „kognitív terápia” keresőszóra. Ez oké. Amiben segíteni szeretnék, hogy idézek néhány részt belőle és magyarázattal látom el őket az első fejezetben. A továbbiakban pedig a saját kognitív terápiás tapasztalataimat osztom meg veled.

Érthető magyarázat (vikote.hu-tól függetlenül): Kognitív terápia jelentése

Üdvözöllek. Hálás vagyok a Google-nek, hogy találkoztunk 🙂 Valószínűleg a „kognitív terápia” kifejezés és egy óriási adag szerencse vezérelhetett el hozzám.

Szerencse? Kérdezhetnéd joggal. Igen. Abszolút. Hiszen ha az ember „beüti” a Google-be, hogy „kognitív terápia” száz emberből kilencvenkilenc megnézi az első találatot. Így jut el száz kognitív terápia keresőből kilencvenkilenc a vikote.hu kognitív viselkedésterápia oldalára. Ez velem is így történt. És azt találtam, hogy mindaz, ami kognitív terápia alatt található az – hm, hogyúgymondjam – némi magyarázatra szorul.

(Amúgy, ugyanakkor az is igaz, hogy száz emberből kilencvenkilenc nem keres tovább, mint a Google első találati oldala. Nos, a paniknelkul.hu és az egyik viselkedésterápiával kapcsolatos oldalam ebbe is beletartozik.)

„Diszfunkcionális gondolkodás és viselkedés” például. Legtöbben nem értjük elsőre az orvosi szakkifejezéseket. S ha ezt még szorongás és vagy pánikbetegség is tetézi… Nos, segíteni szeretnék. Igen, segíteni és teljesen függetlenül. Saját elhatározásomból szeretnék magyarázatokat, kommenteket fűzni azokhoz a kifejezésekhez, amikkel száz kognitív terápia keresőből kilencvenkilenc találkozik. És aligha érthetők. Különösen ha az ember ténylegesen „okkal” (szorongás miatt, pánikbetegség, fóbia, stb.) szeretne tájékozódni.

Az alábbi kifejezéseket önszántamból a VIKOTE.hu oldaláról (a vikote.hu-tól teljesen függetlenül), a kognitív terápia cikkéből gyűjtögettem ki, hogy segíthessek neked jobban érteni, hogy miről is van szó. Tehát neked szeretnék segíteni elsősorban és csak nem-utolsósorban a vikoténak.

„beteg aktuális problémái”

Kognitív terápiával már nekem is sikerült a „beteg aktuális” problémáimat megváltoztatni. Ez persze nem teljesen igaz. Megmagyarázom.

15 évet töltöttem benne. Pánikbetegség, amiből gyógyszer nélkül sikerült kijönnöm saját magamtól. Az igazság az, hogy az ön-kognitív terápia nélkül nem tudtam volna kijutni a pánikbetegség börtönéből. Dr Melemistől tanultam meg ún. Gondolati Naplót írni, ami egy kognitív terápia séma volt.

Célom a gyógyulás volt. Azt akartam, hogy ne legyen többé sem pánikbetegség sem pánikroham. Más szavakkal a pánikbetegség, a szorongás, az agorafóbia, a kényszergondolatok, a depresszió, meg még a Jó Isten tudja, hogy mi voltak úgymond a „beteg aktuális problémái.” Megint más szavakkal a beteg aktuális problémái maga a betegsége.

„diszfunkcionális gondolkodás és viselkedés”

A diszfunkcionális gondolkodás itt a beteg aktuális problémáira vonatkozik, vagyis a beteg betegségére. Ebből a kontextusból arra következtethetünk, hogy egy nem célravezető, vagyis haszontalan gondolkodás – diszfunkcionális gondolkodás – vezet a betegséghez.

Szeretném ha tudnád, hogy az én diszfunkcionális gondolkodásom, ami a 15 év pánikbetegség fogságába sodort engem az félelem volt. Tiszta félelem. Gondolkodásom a félelmeim feloldását szolgálták. Diszfunkcionális gondolkodás ha úgy nézzük, hogy „betegségbe” (pánikbetegség) sodort, viszont túlélő mechanizmus (üss-vagy-fuss) ha meg úgy nézzük.

Mi a helyzet a diszfunkcionális viselkedéssel? Semmi különös. Az ember megy a feje után, úgymond. Ha úgy gondolom, hogy balra egyek, akkor a viselkedésem úgy néz ki, hogy „balra át!”

Még pontosabban: ha mindazokra gondolsz, amiket nem csinálsz a félelem miatt, akkor máris közel vagy hozzá megérteni a „diszfunkcionális viselkedést.”

„jelentésmódosító folyamat”

Ne engedjük magunkat csapdába csalni a „jelentésmódosító” szó miatt. Mi a túrót jelenthet ez? Nos itt nem heti-jelentésről van szó, hanem arról amit neked személyesen események, érzelmek, gondolatok, üzenetek, reakciók jelentenek.

De miért kéne a tényeket módosítani? – tehetnéd fel joggal a kérdést. A tényeket nem tudjuk megváltoztatni, az tény. A tényekről alkotott elgondolásainkat viszont igen. Itt jön képbe a kognitív terápia.

Térjünk vissza a „beteg aktuális problémáihoz”, ami maga a betegség. Tételezzük fel, hogy pánikbeteg vagy. A kognitív terápia feltételezi, hogy korábban bizonyos tényeket (gondolatokat, reakciókat, érzéseket, stb) diszfunkcionálisan értelmezhettél, ami pánikbetegség csapdájába vezetett.

Kognitív terápiával jó ötlet befolyásolni rossz beidegződéseket (diszfunkcionális gondolkodás).

Gondolj bele. Régen mondjuk nem szeretted ha esik az eső, mert elcseszte a napodat. Ma viszont szereted, mert olyan romantikusnak találod. Mi történt? Nos, egy „jelentésmódosító folyamat.”

„maladaptív sémák”

Olyan módon való reagálás az „élet bizonyos szakaszára”, ami rossz beidegződéshez vezet. Mondok egy példát az életemből.

A 15 év pánikbetegség nekem úgy indult tinikoromban, hogy gátlásos srác voltam. Akkor még nem úgy mondták, hogy szociális fóbia, hanem úgy hogy gátlásos. Ez voltam én. Hogyan küzdöttem meg a gátlásossággal? Inni kezdtem. Később alkoholista lettem. Azt hittem ha kissé elvesztem a józanságom és ellazulok jobban bejövök majd a lányoknak.

Az alkoholizmusom kizárólag az én „megoldási” sémám volt. Más szavakkal egy „maladaptív sémát” sikerült választanom. Nyilvánvalóan.

A drog, a szerencsejáték, a „mit szólnak hozzám az emberek”, „nem vagyok elég jó” stb ezek mind ide tartozó (diszfunkcionális) maladaptív (gondolati) sémák.

„diszfunkcionális hiedelmek”

Azt már tudod, hogy mire gondolhatunk, ha a diszfunkcionális szóval találkozol. De mi a helyzet egy diszfunkcionális hiedelemmel – kérdezhetnéd.

Semmi különös. Ez is egy beidegződés. Fejben. Gondolatban. Hiedelemben. Ez minden.

„inadaptív magatartásformák”

Kezdjük a könnyebbel: magatartásformák. Ez lenne a viselkedésterápia viselkedés része. Namost ha nem bánod rátérek a nehezebb dióra. Inadaptív.

Az inadaptív szót nem fogom gyakran leírni, mert a helyesírásellenörzőm nem túl inadaptív és hibának észleli.

Adapter? Egy olyan berendezés, ami egy valamit átalakít, hogy egy másik dologhoz alkalmazkodtassa. Szóval az alkalmazkodás szó van benne. Az „in-” ez esetben fosztóképző tehát máris megérkeztünk: az inadaptív alighanem az alkalmazkodás hiánya.

Közelebb áll az igazsághoz, hogy a félelem miatt az ember másként éli az életét, igaz? Tehát nem arról van szó, hogy nem alkalmazkodsz helyesen a nagybetűs élethez, ami a nagykönyvben meg lenne írva, hanem arról, hogy másként alkalmazkodsz, fogjuk rá. Erről a másságról lenne szó.

„adaptívabb kognitív struktúra és viselkedésforma kialakítása”

Megpróbálom magyarra fordítani:

  • Adaptívabb, vagyis alkalmazkodó oly módon, hogy nem vezet elmebetegséghez vagy pszichológushoz vagy valamelyik pánikos facebook csoportba, ha érted mire gondolok.
  • Kognitív, annyi mint a gondolkodás. Vagyis véleményt alkotsz dolgokról, ahol a véleményedet korábbi nézeteid alapján alkotod meg. Ha vannak olyan nézeteid, amik félelem-elkerülő-nézetek azok könnyebben juttathatják mentális bajba az embert.
  • Struktúra, itt érdemes arra gondolni, amit mi Magyarok a beidegződés illetve a nézet szavaink alatt értünk. Tehát gondolat rendszerek, gondolati struktúrák.
  • Viselkedésforma alatt kognitívterápiássan azt érthetjük, ahogyan viselkedünk. Úgy viselkedünk, ahogyan gondolkodunk. Viszont nem megyünk oda, ha félünk attól, ami ott van. Ugyanakkor meg oda megyünk ha nem félünk tőle ami ott vár ránk. Menjek-ne-menjek döntés a viselkedésforma.
  • Kialakítása – csak viccelek 😉

„pszichoterápiás módszer”

Pszichoterápiás módszer a kognitív terápia hiszen pszichológusok, terapeuták végzik. Azonban ez nem teljesen igaz. A módszer megtanulható. Én is megtanultam és először saját magamon alkalmaztam.

„előre kialakított terápiás terv”

Néhány beszélgetés és a félelmek feltérképezése alapján egy gyógyulási cél közös megállapítása.

„kognitív megfogalmazás”

Őszinte leszek veled. Nem túl világos, hogy ez mit jelenthet a szövegkörnyezetben. De ha a kognitív szót elhagyod és a „megfogalmazás” szóra figyelsz csak, talán jobban érthető.

„kognitív terápiás módszerek”

Nem vagyok klinikai pszichológus így nem ismerem a kognitív viselkedésterápia alatt végzett és elnevezett módszereket. Ám valamennyi kognitív terápiás módszer kognitív terápia. Célja, hogy az úgynevezett rossz beidegződéseket lecseréljék. Ugyanis pontosan azok a rossz beidegződések, amik félelmeken alapszanak gyötörhetik az életminőséget olyanokkal, mint pánikrohamok, fóbiák, stb.

„a kognitív terápia önállóan és más módszerekkel kombinálva”

Talán nem vagyok túl rosszmájú, ha a más módszereket úgy értelmezem, hogy gyógyszerek.

Vajon hasznos lenne-e nekem a kognitív terápia?

Nem kenyerem, hogy rövidre fogjam. De ha mégis egy egyszavas választ várnál tőlem, az így hangozna: ABSZOLÚT.

Azért nem tudok röviden és velősen beszélni, mert attól félek, hogy nem „megy” át a lényeg. Pedig a lényegnek pont az a lényege, hogy ne legyen terjengős, nem-igaz? ABSZOLÚT.

Vajon hasznos lenne-e a kognitív terápia annak, aki nem csak attól fél, hogy „másoknak nem felelek meg eléggé”, így aztán a beszéde is terjengős, vagy gyors, vagy lassú vagy túl sokat beszél, vagy túl keveset, vagy túl-így-vagy-túl-úgy. ABSZOLÚT.

Vajon hasznos lenne-e kognitív terápia alá vetnie magát annak, aki pánikbeteg? Vagy depressziós vagy a Jó Isten tudja, hogy milyen mentális elváltozásban szenved? ABSZOLÚT.

És az igaz, hogy ha elmész pszichológushoz majd mentális betegséget diagnosztizálnak, akkor szinte garantáltan gyógyszert írnak fel? És még ha térdenállva könyörögsz is, még akkor is az a valószínű, hogy nem fognak kognitív terápiára javasolni? ABSZOLÚT.

Kognitív terápia tapasztalataim és pánikbetegség gyógyulásom (őszintén)

Köszönöm szépen Dr Melemis

Nagyon köszönöm. Dr Melemistől, pontosabban az ő könyvéből (I want to change my life) tanultam meg a kognitív terápia lényegét. Gondolati naplót írtam másfél éven keresztül. Melemis utasításai szerint jártam el, ezért leggyakrabban a napi gondolati napló írását (kidolgozását) mindig egy pánikrohamhoz, vagy egy olyan negatív gondolathoz kötöttem, ami totál lenyomott érzelmileg.

A gondolati naplónak, de leginkább annak egyik kérdésének köszönhetek a legtöbbet. A kérdés így szól, ami része a gondolati napló írásának: „Haladj vissza egészen gyerekkorodig és idézd fel, amikor először gondoltad (érezted) azt hasonlóképpen?”

Számos homlokracsapós élményem volt. A másfél év alatt szuper-empatikus képességre tettem szert. Miért? Azért mert életem létének olyan eldugott emlékeire bukkantam, amik szignifikáns jelentőséggel bírtak a gyógyulásom érdekében. Más szavakkal: baromira jól kiismertem magam.

Kognitív terápia gyanánt gondolati naplót írtam minden nap

Kognitív esemény.
Így nevezem.
Legyen ez egy negatív gondolat, aminek jelentős az érzelmi töltöttsége, vagy egy pánikroham előidéző gondolata – ezek remekül működtek.

A lényeg, hogy…

  • fejtsd meg mi van a negatív gondolat mögött,
  • életed miként kötődik ehhez az adott negatív gondolathoz,
  • mióta reagálsz ezzel a negatív gondolattal adott szituációra,

…meg ilyenek.

Végül is a kognitív terápia segített 15 év pánikbetegség gyógyulásában?

Őszinte leszek veled. Nem tudtam volna kijönni a pánikbetegségből, ha nem szerzek annyi tapasztalatot, amennyit szereztem a másfél év kognitív terápia gyakorlása illetve gondolati napló írása során. De az igazság az, hogy nem közvetlenül a kognitív terápiának köszönhetem a pánikbetegség gyógyulásom.

Mint ahogyan igaz az, hogy sok gondolati séma, összetevő kell ahhoz, hogy mentális baj legyen belőle, ugyanúgy az is igaz, hogy több összetevő kell ahhoz is, hogy kigyógyulj belőle, legyen az pánikbetegség, szorongás, fóbia vagy depresszió. Ezért mondom úgy, hogy a kognitív terápiás másfél évem tagadhatatlanul és nagymértékben hozzájárult a gyógyulásomhoz.

Van, akinél a baj még nem ásott túlzottan mélyre és vannak olyanok is, akiknél már alapos a mentális baj. Én is ez utóbbiak közé tartoztam. Nekem még más is kellett. Enyhébb esetekben már néhány kognitív terápiás kezelés is vissza tud terelni az élet normál kerékvágásába.

Pánik nélkül jobb!

  • Pánikroham, pánikbetegség, agorafóbia? – úgy hozta az élet, hogy megismertem valamennyit.
  • Michael Norman PanicFree programja – nekem ez segített. Szeretnéd tudni, hogyan?
  • Pánikbetegség öngyógyítása – Már sokaknak segítettem pánikbetegség kezelése terén.
segítség kérés mobil telefonon

Pánikbetegség leküzdése, pánikroham kezelése (saját) tapasztalatok!

  • Kapjál hetenete pánikbetegség leküzdése személyes tapasztalataimból
  • Depresszió, pánikroham, pánikbetegség, agorafóbia és erős félelem leküzdése tippek

Szólj hozzá!