Pánik NélkülPánikbetegség ellen kognitív terápia

Pánikbetegség ellen kognitív terápia

Igen. És nem csak pánikbetegség ellen, hanem még pókiszony ellen is, amint az hamarosan ki is fog derülni. Üdvözöllek és megköszönöm, hogy rákattintottál arra a linkre, ami összekötött bennünket itt és most. Örülök, hogy itt vagy. Szeretnélek egy amolyan pszichológus, vagy inkább terapeuta-játékba invitálni. A játék lényege az, hogy miközben szakszerűen segítesz egy képzeletbeli barátodnak leküzdeni a pókiszonyát, közben meg könnyen meg is érted, hogy nagyvonalakban mi is az a kognitív viselkedésterápia. Még azt is, hogy miért és hogyan használható pánikbetegség ellen a kognitív terápia.

Kognitív viselkedésterápia pókiszony ellen

Mondjuk, hogy van egy barátod, aki pánik szerűen fél a pókoktól. Egy szép napon – mondjuk, hogy – az lesz a feladatod, hogy kisegítsd barátodat a pókiszonyból. A megoldáshoz több találkozót is betervezel. Mondjuk 4-et. Már azt is kitaláltad, hogy milyen stratégiával fogod „megbarátkoztatni” barátodat a pókokkal, vagyis más szavakkal kognitív viselkedésterápia alkalmazásával kigyógyítani barátodat a pók fóbiából.

Kognitív viselkedésterápia példa első találkozója

Első találkozó. Megérteted a barátoddal, hogy nincs más út: csak előre. Meg kell barátkoznia a pókokkal, csak ez jelenti a fóbia kezelését. És a kognitív viselkedésterápia sikerét. Első találkozó alkalmával tehát megkéred a barátodat, hogy végezzen el egy házi feladatot. Minden nap. Naponta többször is. A házi feladat a következő: Minden nap 3-szor vegye elő reggel délbe és este és nézze ezt a pók képet először csak néhány pillanatra, aztán ha már könnyebb, akkor akár tovább is.

Kognitív viselkedésterápia második találkozó. Megbeszélitek a barátoddal, hogy ment a pókos kép nézése. Megtudod a barátodtól, hogy eleinte igenis nagyon nagy bátorság kellett még a kép megpillantásához is. Elfogadod, majd kiadod a következő heti házi feladatot. Fogd ezt a mű-pókot itt van ebben a dobozban, olyan mint egy igazi. Legyen itt ott a lakásban, hogy minden nap találkozzál vele.

Harmadik kognitív viselkedésterápia találkozó. Megbeszélés, majd újabb házi feladat. Naponta el kell mennie a barátodnak az állatkertbe és közel kell mennie üvegketrecbe zárt pókokhoz, minél több időt kell velük töltenie. stb… Természetesen ez csak egy példa, de itt jön az utolsó a negyedik találkozó.

Végül a negyedik találkozó alkalmával nálad a barátodnak meg kell érintenie ezt az élő pókot. Ennyi.

Tulajdonképpen te voltál a pszichoterapeuta és a terápia sikerült

Természetesen a fenti egy nagyon nagy vonalakban leírt fóbia terápiát tartalmaz, egy olyat, amit – úgy tapasztaltam – hogy gyakorlatilag mindenki, mint pszichológus, tud és ismer. Tudom, hogy nem állok messze az igazságtól kedves olvasóm, ha azt feltételezem, hogy te is körülbelül logikailag ezeket a módszereket alkalmaztad volna, ha egy barátod vagy barátnőd megkérne rá, hogy segítsd őt ki a pókiszonyból.

Egy mondatban is meg tudom fogalmazni: lépésről lépésre lassan bátorságot gyűjtve szembe kell nézni a félelmed tárgyával. A módszer maga a kognitív viselkedésterápia, nagy vonalakban.

Pánikbetegség ellen is jó?

Ha most felteszed a kérdést, hogy ha a pókiszony leküzdésére használható volt a kognitív viselkedésterápia, akkor vajon mit kellene tenni pánikbetegség ellen?

Nos, a válaszom egyszerű lesz: ugyanezt!

Én is ugyanezt tettem, nagy vonalakban. Lassan, lassan szembe kellett néznem a legsötétebb félelmeimmel. Csak így és csakis így tudhattam leküzdeni a 15 évig tartó pánikbetegséget. Végül sikerült, mert át tudtam törni a félelem gránitfal vastagságú stoptábláját és meg tudtam mutatni az agyamnak, hogy az amitől halálosan féltem, az valójában nem is halálős. Sőt…

Ezért vethető be a kognitív viselkedésterápia és ezért hatékony.

Hogyan végezhető otthon?

Otthon leghatékonyabban úgy vélem, a kognitív viselkedésterápia vagy CBT egyszerűbb formája működik terapeuta nélkül, ami a kognitív terápia.

Én is ezt csináltam másfél évig. Kognitív terápiát vagy más néven ún. Gondolati Naplót írtam. A gondolati napló egy napi (gondolati) eseményhez kötött megadott kérdésekre leírt válaszokból tevődik össze.

A legeredményesebb kérdés benne – szerintem – éppen az, amikor az a kérdés, hogy például az, hogy fehéren-feketén láttál eseményeket, mikor fordult elő gyerekkorodban (életedben) először? Nem könnyű kérdés, mert tényleg vissza kell menned a gyerekkorodba és előhalászni a választ, de bizony mondom neked, ha elő tudod hozni a választ, hihetetlen felismerésekkel ajándékozod meg saját magad. Arról nem is beszélve, hogy a pánikbetegség ellen is tettél. Nagyon is sokat!

Pánikbetegség ellen a kognitív terápia tényleg hatékony?

Mint ahogyan egy ún. „második vélemény” egy betegség értelmezésében, diagnózisában nem azt a célt szolgálja, hogy lefikázzuk az első véleményt, ugyanúgy mindazok, akik nem feltétlenül osztják azt a véleményt, hogy például egy depresszió az nem más, mint az agy szerotonin szintjének elváltozása, nagyon nagy vonalakban, hanem helyette inkább egyetértenek abban, hogy a depresszió oka a gondolatokban keresendő.

Ennek a fenti mondatnak nekifutok mégegyszer:

A) „második orvosi vélemény”B) első orvosi vélemény
C) depresszió egyenlő szerotonin-szintD) depresszió egyenlő gondolatok

Tehát A, B, C lényegében azért vannak, hogy létjogosultságot adjanak D-nek. Másképpen fogalmazva én azok közé tartozom, aki nem kétli a szerotonin elváltozást az agyban depresszió esetén, viszont nem gondolom, hogy nem a gondolatok lennének az elsődleges okozói egy depressziónak, pánikbetegségnek, fóbiának, stb.

Ha viszont elfogadható az, hogy a gondolatok szerepet játszanak egy pánikbeteg állapot kontra nem-pánikbeteg állapot ugyanannál a személynél, akkor viszont kell legyen legalább egyetlen egy olyan gondolat a fejben, amit felelőssé lehetne tenni; az ami „ide juttatott”, hogy… a pánikbetegség.

Saját példám:
15 év pánikbetegségben; pokol volt; ma már 3 éve nem volt pánikrohamom: kijöttem belőle. Visszanézve azt mondhatom itt és most, hogy azt nem tudom mi volt a helyzet a fejemben ami a szerotonin szintet illette (hiszen a pánikbetegség ellen egyszer sem kerestem fel pszichológust), de azt viszont tudom, hogy voltak bizony olyan gondolataim, nézeteim, beidegződéseim, vélekedéseim és gondolati mintázataim, amik például nem voltak, amikor megszülettem, továbbá nem voltak, amikor 20 éves voltam (ez nem teljesen igaz, mert kis mértékben már voltak) és viszont később meg már nagyon is voltak, amikor 30 éves voltam. Ekkor jött az első pánikroham. Kialakult a pánik betegség, viszont pánikbetegség ellen még tehetetlen voltam.

Pánikbetegség ellen a kognitív terápia: „Írtam és írtam minden nap”

Így volt: minden nap írtam a kognitív terápia naplómat. Először is megtanultam, majd alkalmaztam minden áldott nap. Csináltam másfél évig.

És, hogy pánikbetegség ellen vajon tényleg hatékony-e a kognitív terápia?

Gondolj bele, ha elvileg sorra tudod venni minden fontosabb és jelentősebb gondolatodat, beidegződésedet, motivációdat, nézetedet, akkor elvileg egyszer egy szép napon pont arról a bizonyos gondolatról írsz kognitív terápiát, ami a mentális elváltozásodat (depresszió, pánik, stb) okozta, nem?

Tehát ha kitartóan írod a kognitív terápiát, akkor egyszer egy szép napon „ördögöd van” és pont azt a gondolatodat vetted sorra, ami majd a leghomlokracsapóssabb felismerést okozza benned: NA AZ VOLT AZ A GONDOLAT, AMI A PÁNIKBETEGSÉGET OKOZTA!

Szóval hatékony?

Nos hatalmas segítség! Nélküle biztos nem értem volna meg, hogy a pánikbetegség gyógyítása valósággá váljék életemben. Ám őszinte akarok lenni veled. Végül is a 15 évnyi pánikbetegség vége életemben nem a kognitív terápia egyedüli eredménye volt. Ebben a cikkben leírtam mindent.

Ugyanis a pánikbetegség ellen még meg kellett tanítani az agyamnak, hogy a halálfélelem csak illúzió volt. Ebben itt vagyok segíteni.

Röviden: pánikbetegség ellen a kognitív terápia

Ez volt a pánikbetegség ellen a kognitív terápia bevetésével kapcsolatos írásom. Egy képzeletbeli barát pókiszonyának meggyógyításával kezdtünk és rajta keresztül eljutottunk oda, hogy beláttuk, hogy az egyik legjobb gyógymód pánikbetegség ellen a kognitív terápia.

Itt vagyok, ha szeretnél segítséget kérni tőlem.

Pánik nélkül jobb!

  • Pánikroham, pánikbetegség, agorafóbia? – úgy hozta az élet, hogy megismertem valamennyit.
  • Michael Norman PanicFree programja – nekem ez segített. Szeretnéd tudni, hogyan?
  • Pánikbetegség öngyógyítása – Már sokaknak segítettem pánikbetegség kezelése terén.
segítség kérés mobil telefonon

Pánikbetegség leküzdése, pánikroham kezelése (saját) tapasztalatok!

  • Kapjál hetenete pánikbetegség leküzdése személyes tapasztalataimból
  • Depresszió, pánikroham, pánikbetegség, agorafóbia és erős félelem leküzdése tippek

Szólj hozzá!