Pánik NélkülPánikbetegség tünetei: megéltem és túléltem

Pánikbetegség tünetei: megéltem és túléltem

Pánikbetegség tünetei – így szól irományom címe –, pedig helyesebb lett volna talán így írnom, hogy a pánikbetegségem tünetei: megéltem és túléltem. Ha már önvallomás, akkor legyen még egy önvallomás. Szeretném megköszönni, hogy a mobilodon rákattintottál a linkre, ami itt és most összeköt bennünket. Sokat jelent nekem. Cserébe mindent elkövetek majd, hogy segíthessek Neked. Úgy sejtem, hogy alapvetően a pánikbetegség tünetei, amiről szeretnél többet is megtudni, ugye? Nos mit szólnál akkor egy megbízható leíráshoz? Pánikbetegség tüneteiről lesz szó. De nem csak úgy általában. Hanem úgy, ahogyan én megtapasztaltam. (15 évet voltam pánikbeteg, de már jól vagyok.)😉

Pallos Gábor

Üdvözöllek, Pallos Gábor vagyok. Régebben, akár néhány éve, ha azt mondják, nekem, hogy hamarosan pánikbetegség tüneteiről írok majd egy cikket, el sem hittem volna. Ma viszont pontosan ez a valóság, azóta hogy már túl vagyok rajta és pánik nélkül élek.

Néhány mondatban, arra gondoltam, hogy összefoglalom, hogy mik voltak azok az élethelyzetek, amikről úgy gondolom, hogy tudatlanul és elkerülhetetlenül sodortak bele a pánikbetegség tünetei kellős közepébe.

Tünetek, amik a pánikbetegséghez vezettek

Gátlásosság és későbbi depresszió. Röviden. És, ami engem illet. Amiről a mai pszichológiai szakirodalom ír, mint pánikbetegség tünetei, persze sokkal többek. Nyilván többek, hiszen annyira általános „akar” lenni, amennyire csak tud.

Én megéltem őket. A következőkben – és a Te segítségeddel – felidézem őket. Tarts velem…

Mi okozza a pánikbetegséget?

Ha vicces szeretnék lenni (15 év pánikbetegség után: nem volt vicces 😉 ) és megválaszolni a kérdést, hogy mi okozza a pánikbetegséget, arra azt válaszolnám, hogy néhány pánikroham. Tudom, tudom… ne is mond: „Nem szellemes!” Tudom…

Vajon mi okozza a pánikrohamot? (Már megkomolyodtam 😉 )
Nem tudom.
Jóllehet átéltem (jó párszáz pánikrohamot), ám… mégiscsak annyira tudom, amennyire vissza tudok rá emlékezni.
Itt és most.
20 év távlatából.

És mi a helyzet a tudományos kutatásokkal?
Feltárták már vajon a pánikbetegség okát?
Azt, hogy mi okozza a pánikbetegséget?
Sajnos ők sem tudják.
Ezt néha le is írják.
De sokszor nem.

Lévén, Angliában élek, megnéztem a helyi egészségügyet, az NHS-t (nhs.uk), hogy ők mit írnak róla:
As with meny mental health conditions, the exact cause of panic disorder is not fully understood.” Vagyis a pánikbetegség oka nem teljesen tisztázott – röviden.

Nálam mik okozták?

Most leírom ide, hogy nálam mik okozták. Ma már tudom, hogy nálam teljesen tipikus előzmények vezettek engem egyenesen bele a pánikbetegség kellős közepébe.

A 15 éves pánikbetegség – így számítom – az első pánikroham alkalmával kezdődött. Azon az éjszakán. Előtte depresszió tüneteit produkáltam és tini koromban egy kifejezett gátlásos-gyerek voltam. Tehát produkáltam, úgymond, a depressziót és a szociális fóbiát, mint előzményeket, amikről a pszichológiai szakirodalom is ír, úgymint pánikbetegség előzmények.

A depressziót és a gátlásosságot, vagyis a szociális fóbiát ki kell még egészíteni egyéb súlyos stresszt okozó dolgokkal: haláleset, gyász, egy munkahely elvesztése, munkahelyi dominancia, családi uralkodósság. Az utóbbi kettőt én tettem hozzá. Nehezemre esik kizárni a listából. Számomra evidens, hogy ezek is súlyos stressz faktorok, elnyomást okoznak, ahonnan – lévén nincs menekvés (legalábbis úgy tűnik) – már szinte óhatatlanul egyenes út vezet az első pánikroham kitöréséhez.

Milyen helyzeteket kezdtem elkerülni?

Jóllehet az első pánikroham életemben éjszaka tört rám. Már majdnem aludtam, félálomban voltam. Nagyon felijedtem és puff… az első pánikroham életemben.

Később agorafóbia jellegű pánikrohamokat produkáltam. Tudod, az agorafóbiáról úgy tartják, hogy félelem helyektől, terektől, és szituációktól, ahol ott lenni csúcsosítja ki a félelmet, és ebből lesz pánikroham. Nekem is hasonló volt.

A kérdés, hogy milyen helyzeteket kezdtem el kerülni? Eleinte semmit sem kerültem. Cserébe úgy tört rám a pánikroham – a semmiből – hogy azt sem tudtam, hogy mi van. Később, amikor az agorafóbia-szerű pánikrohamok fejlődtek ki, akkor már beláttam, hogy vannak, helyek, szituációk, amik pánikroham-gyanúsak.

Állásinterjúk, megbeszélések, találkozások, randik, repülés, metró, előadások, mozi… nálam ezek voltak. Szörnyű félelmetesek voltak. Ezeket elkezdtem kerülni. Ha nem tudtam elkerülni, az garantált pánikroham szituáció volt.

Gyakori kérdés: a pánikbetegség az tulajdonképpen szorongás?

Szorongás az mindenképpen van benne. Nem is kevés. A pánikbetegség tünetei alatt, amit megéltem, ezt alá tudom támasztani én is. Megtapasztaltam.

De megtapasztaltam a következő kijelentést is:
Nincs pánikbetegség szorongás nélkül. És nincs pánikroham szorongás nélkül. Pánikbetegség alatt gyakran a leginkább a félelem egy legközelebbi pánikrohamtól, ez okozza a legtöbb szorongást.

Maga a pánik az egy roham. Egy olyan állapot, amikor a korábbi félelem és szorongás, kismiskává válik, úgymond. Egy pánikroham tetőfokán az átélt (halál)félelem olyan magas fokára hág, hogy a korábbi szorongás, tényleg eltörpül mellette. Tudom, mert megtapasztaltam. Ezerszer.

Szorongás rendellenességek, BNO, F40-től F41.8-ig

Mi az a BNO? A Betegségek nemzetközi osztályozása kezdőbetűk. Ebben található a Mentális és viselkedészavarok főcsoport. Benne további részleteket olvashatunk a szorongás rendellenességek osztályozásáról.

Például maga a Fóbiás szorongás rendellenességek az F40, mint osztály. Ide sorolják az agorafóbiát. Ennek a BNO száma: F40.0, a Szociális fóbia száma az F40.1, stb. A BNO szerint szorongás rendellenesség valamennyi szorongás zavar, akár meghatározott, akár meghatározatlan. Ide tartozik még a pánik zavar és a generalizált szorongás is.

Gyakori kérdés: gyakori sírás

A kérdés az, hogy vajon a sírás, természetesen a gyakori sírás az már a pánikbetegség jele?

A korrekt válasz erre – szerintem – az, hogy a pánikbetegségnek és a pánikrohamoknak sok-sok tünete van. Ráadásul ezt még egyéne is válogatja, nemek szerint is elkülönül, talán.

Tudom, mert hallottam másoktól, hogy bizony a sírás a félelem intenzitásával egyre valószínűbbé válhat. Pánikroham előtt, amikor a szívdobogás hevessé kezd válni. Ilyenkor jöhet elő a sírás. Azonban a sírás még nem mondható, hogy a pánikroham okai közé tartozna. Inkább kísérője.

Erős szívdobogás, súlyos stressz és készülődő pánikroham: ezek lehetnek a körülmények, amikor sírás is előfordulhat. Úgy érzem, hogy a sírás inkább érzelem-oldó és ezért nem probléma. Bárcsak azt mondanám, hogy például egy minden jel nélkül elhatalmasodó pánikrohamot megelőző sírás segít legyengíteni a pánikrohamot. Sajnos ez nincs így. Hacsak annyiban nem, hogy ha a pánikroham – mondjuk – 8-as erősségű (egy tízes skálán), akkor talán a sírásnak köszönhetően a pánikroham csak 7-es erősségű lesz.

Tudom: ez is valami.
Egyetértek.

Félelem a félelemtől

Éveken át produkáltam: hogy félelem a félelemtől. Vagyis féltem – de rettentően – a legközelebbi pánikrohamtól. Ugyanakkor meg erősködtem is vele, úgymond. Sokszor nem tudtam elkerülni a tömegközlekedést, amik rengetegszer adtak okot sok száz félelemre és pánikrohamra.

Köszönhetően például, hogy itt Londonban metróztam, sok száz hihetetlen félelem tört rám. Nagy részükből pánikroham lett.

Jó kifejezés és szerintem elgondolkodtató is egyben: félelem a félelemtől.

Vagyis az ember a saját félelmétől fél?
Mitől félek? (Ellenörző kérdés.)
A félelmemtől… (Hm… )

Hát nem döbbenet? Az ember – miközben a saját félelmétől fél – tulajdonképpen nem is mondható, hogy bármi konkrét dologtól félne. Tehát… az egész csak egy fikció.

A következőkben a pánikbetegség tünetei következnek, de úgy, ahogyan én megéltem őket.

Pánikbetegség tünetei, amint megéltem őket

A következőkben röviden (nem hiszem, hogy sikerülni fog: röviden) megpróbálom összefoglalni, ahogyan átéltem azt. A pánikbetegség tünetei következnek…

Pánikbetegség legelső jele

A korrekt válasz talán az lenne, hogy az első pánikroham. De az az igazság, hogy nem lehet az első pánikrohamot „megtenni” okozónak. Mert mi van ha „véletlenül” (bocsánat, cinikus voltam) nem jön egy következő.

A pánikbetegség első jeleinek egyike azonban feltétlenül az első pánikroham. Ha jön még néhány és a szorongás, félelem is felerősödik és a félelem a félelemtől is benne van, az már diagnosztizálható pánikbetegség gyanánt. Jóllehet a pszichológiai szakirodalom pontosan meghatározza, hogy milyen szimptómák alapján és hogyan kell pánikbetegséget diagnosztizálni.

A pánikbetegség legelső jelének inkább egy időszakot tekinthetünk.
Mi jellemzi ezt az időszakot?
Nem múló szorongás, félelem és egy elnyomás-érzésből való menekülhetetlenség-szerű érzés.

Úgy gondolom, ha a fentiek (szorongás, félelem, elnyomás) fennáll az nagyon nagy mértékben megnöveli egy pánikbetegség állapotát, benne pánikroham előfordulásokkal.

Mi történik a testben pánikroham alatt?

Amygdala a félelem régiója az agyban. Pánikroham esetén az amygdala biológiai reakciót (a hipotalamuszban) indít: fight-or-flight-reakció, üss vagy fuss reakció.

Hormonális reakció: ösztrogén és tesztoszteron hormonműködések általi reakció stresszre (akár valós akár vélt szituáció), ami ingerli a dopamin és a szerotonin működést.

Nekem például valamennyi pánikroham alkalmával valamennyi az volt a késztetésem, hogy mozgassam a lábam, vagy a kezem, vagy a testem. Mozognom kellett, akárhogyan is de mozogni. Az utolsó dolog volt, amit megtehettem volna, hogy nyugton ülök a hátsómon. Soha de soha nem voltam képes rá. Az üss vagy fuss, meg az adrenalin, meg a szerotonin – meg a Jó Isten tudja, hogy mi még – mozgásra késztetett.

Jöhet egy pánikroham a semmiből?

Szerintem nem.
Legalábbis az én értelmezésem szerint.

Orvosilag azonban igen.
Vannak pánikroham előfordulások, amik orvosilag az úgynevezett „semmiből” jönnek. Szerintem ezt ők is úgy értik, hogy nem tisztázott körülmények.

Szerintem egy pánikroham előfutára egy egyre növekvő aggódás. Fokozódó szorongás, ahol egyre több félelem gondolat, mint automatikus gondolat „jön be”.

Pánikbetegség kezelése a gyakorlatban

Pszicho terápiával. Ám nem minden (sőt…) mentális panaszos jut el olyan pszicho terápiára, ami mondjuk magában foglal egy több hetes intenzív kognitív viselkedésterápiát. A legtöbb pszicho terápia az ún. Freudi megközelítés: 80% v 20% beszéd egy terápia alatt, ahol a terapeuta leginkább figyel, jegyzetel és kontrolálja a terápiát.

A mai gyakorlat elkerülhetetlenné tette, hogy ne javasolnának gyógyszeres kezelést. Ez mindenképp része valamennyi pszicho terápiának. Van, amikor ez minden, van amikor nem.

És lenne egy kiegészítő lehetőség is. Ha ismernél valakit, aki már volt pánikbeteg és tudja milyen benne lenni, és azt is tudja, hogyan lehet kijönni belőle, nos még egy ilyen személy is tud segíteni.

Ezeket tapasztaltam, ezek a pánikbetegség tünetei, ahogyan megéltem őket. Apropó: „megéltem” – írom, ami múlt időben van. Ez azt jelenti, hogy nem csak megéltem, de túl is éltem, Hála Istennek! Következzék most a pánikbetegség túlélésének rövid története.

Hogyan éltem túl a pánikbetegséget?

Az egyetlen őszinte válasz: teljes szellemi odaadással szembenéztem a legfélelmetesebb félelmeimmel. Így. Ez segített át, ennek köszönhetem, hogy megéltem azt és a pánikbetegség tünetei ma már a múlté.

Mi volt a legjobb gyógymód a pánikbetegség alatt számomra?

Legnagyobb vívmányom, hogy legyőztem 15 év pánikbetegséget életemben. Kétségtelenül. De van egy másik is. Abbahagytam az ivást. Korábban alkoholista voltam, de abba tudtam hagyni. Ez volt az első vívmányom, úgymond.

Az alkoholizmusom miatt, pontosabban, az ex-alkoholizmusom miatt döntöttem úgy, hogy nem megyek el pszichológushoz. Nem mertem szembenézni a ténnyel, hogy antidepresszánst fognak felírni, ha elmegyek. Féltem tőle, hogy életem végéig gyógyszereken kell majd élnem. De hát abban az időben mitől nem féltem, nem igaz?

Azóta legyőztem a pánikbetegséget életemben gyógyszer nélkül. Voltak azonban más gyógymódok, amiket alkalmaztam. A két legjobb dolog, amit csináltam egyrészt a rendszeres meditáció, másrészről meg megtanultam, hogyan kell kognitív terápiát vezetni. A kognitív terápia bizonyult életem egyik legjobb élményének és leghatásosabb gyógymódjának a pánikbetegség ideje alatt. Erről szeretnék írni most néhány mondatot.

Dr Melemis könyvének köszönhetem. I Want to Change my Life. Tőle tanultam meg, hogyan kell kognitív terápiát vezetni, vagy ahogyan Ő hívja: gondolati napló. Lényege, hogy minden nap egy negatív gondolati (vagy valódi pánikroham előforduláshoz) kötöttem és végig megválaszoltam az esemény kapcsán valamennyi kérdést. Közben minden alkalommal a gyerekkoromban jártam gondolatban, hogy felfedezzem, mikor fordult elő először velem, ami az adott negatív gondolathoz volt köthető. Csodálatos, soha sem álmodtam volna róla szerű dolgok jöttek elő emlékezetemből. Most sokkal de sokkal gazdagabb vagyok – fura mód – a saját gyerekkori emlékeimmel. Mind itt vannak. És végül a pánikbetegség „elhagyott”.

Hiszek-e benne, hogy gyógyszerrel ki lehet kezelni a pánikbetegséget?

Abban hiszek, hogy az élet nem könnyű. Pánikbetegség közepette, meg egyenesen elviselhetetlen. Az az igazság, hogy mégis elviselhetetlen és ELVISELHETETLEN között is van különbség, ugye? Amikor például pánikbetegség van és nem tudsz dolgozni sem, vagy totál elakad az életed, akkor úgy gondolom, hogy egy rövid de nagyon is kontrolált időszakra indokolt lehet antidepresszánst szedni, hogy vissza tudj kerülni a munkába.

Ebben hiszek, hogy lehetnek olyan pánik beteg szituációk, amikor a gyógyszer segíthet (eltompulni) és visszakerülni egy alapfokozatba.

Pánikbetegség: Mi segített gyorsan?

Több online terápiát is megvettem. Végül Michael Norman Panic Free terápiája volt, ami segített megtanítani az agyam, hogy mindaz, amitől annyira félek, nem más, mint illúzió.

Kattints ide és olvasd el köszönőlevelem Michael Normannak, hogy a Panicfree programja segített megszabadulnom a pánikbetegségtől.

Pánikbetegség öngyógyítása: lehetséges?

Lehetséges.
Természetesen.
Úgy vélem, hogy csak az öngyógyítás lehetséges.

Tanulással kapcsolatban szoktuk gyakran ismételgetni, hogy a tanár nem tudja helyetted megtanulni fiam. Vagy a nyelvtanár nem tudja a diákja helyett megtanulni a nyelvet.

Ennek a mintájára mondom én is saját tapasztalatból, hogy nincs az a szellemi segítő, aki helyetted szembe tud nézni a saját félelmeiddel. Neked kell megszeretned a sárkányod! Így szoktam mondani. Nincs más kiút, mint a teljes odaadással való konfrontáció.

Most rajtad a sor

Itt is van: ez volt a történetem, benne a pánikbetegség tünetei, amint megéltem és túléltem

Most tehát rajtad a sor.
Azt szeretném kérdezni tőled, hogy az alábbi kettő közül – a pánikbetegség tünetei és a másik meg a túléltem, de hogyan a pánikbetegséget – melyik rezonál leginkább veled?

Hogyan éltem meg a pánikbetegség tüneteit?

Nem volt könnyű. Rengeteg pánikroham, szorongás, félelem, stb. A lényeget és személyes tapasztalataimat megtalálod itt. Minden fontosat ideírtam. Kattints ide.

Ezer pánikroham tett ki 15 évet, pánikbetegség így hívom és túléltem, de hogyan?

Írtam egy cikket, ami pontosan a pánikbetegség tünetei túlélését részletezi. Kattints ide és olvasd el őket, valamint ismerd meg személyes pánikrohamokban gazdag élménybeszámolómat. Ma már jól vagyok. Rengeteg embernek segítek. Itt vagyok, ha segítségre van szükséged.

Melyik rezonált a leginkább veled?
Tehát a pánikbetegség tünetei rész, vagy inkább a túlélésem? Bármelyiket is választod, írd meg nekünk itt a komment mezőben.
Szép napot!

Szeretettel:
Gábor

Pánik nélkül jobb!

  • Pánikroham, pánikbetegség, agorafóbia? – úgy hozta az élet, hogy megismertem valamennyit.
  • Michael Norman PanicFree programja – nekem ez segített. Szeretnéd tudni, hogyan?
  • Pánikbetegség öngyógyítása – Már sokaknak segítettem pánikbetegség kezelése terén.
segítség kérés mobil telefonon

Pánikbetegség leküzdése, pánikroham kezelése (saját) tapasztalatok!

  • Kapjál hetenete pánikbetegség leküzdése személyes tapasztalataimból
  • Depresszió, pánikroham, pánikbetegség, agorafóbia és erős félelem leküzdése tippek

Szólj hozzá!