Pánik NélkülSegítségSzociális fóbia kapcsán felmerült gyakori kérdések

Szociális fóbia kapcsán felmerült gyakori kérdések

Mik a szociális fóbia okai?

A pszichológiai szakirodalom rendszeresen emleget traumatikus élményeket, mint elsődleges okozót, ha szociális fóbia okairól van szó. Szerintem ez könnyen félrevezetheti az embert. Legalábbis engem félrevezetne a szó, hogy „trauma”.

Ha trauma, akkor arra gondolnék, hogy valami borzalmat kellett átélnie az embernek. Mintegy rémálom. Mint a háborúban például, vagy egy rémálom-szerű-esemény. De ha a szociális fóbia okait keressük itt nem egy egy vagy két napos traumatikus rémálomról van szó.

Túl azon, hogy problémás lehet arról beszélni, hogy valamennyi szociális fóbia, gátlásosság, túlzott szégyenlősség hátterében egy ún. elnyomó személy áll. Ha még azt is hozzáteszem, hogy a szociális fóbia kialakulásának mentális háttere megtörténik még a felnőtté válás előtt jóval, nos akkor azt gondolom „érted”, hogy értem, mikor azt mondom: „problémás”.

Igen… úgy értem, hogy „problémás”, hogy az elnyomó személy sokszor a szülői házban található. Tizenéves korban már fellelhetőek a gátlásosság jelei, annak szociális következményei, az iskolában ért feltételezett „bántalmazásokról” már nem is beszélve.

Elnyomó személy

Az aki „hatalmával” visszaél. Egy gyermek még nem tudja megvédeni magát és elmenekülni sem tud, ha elnyomó személy van állandó kapcsolatban a gyermekkel esetleg mint szülő-gyermek kapcsolatban (Mi más!)

A trauma egy elnyomó személy által a szociális fóbia kialakulásához tehát nem egyik napról a másikra vezet, hanem hónapokon, sőt éveken át. Állandó cinizmus, bíráskodás, el-nem-fogadás, leértékelés bármit is csináljon a gyermek, túl-okoskodás az elnyomó személy által, ezek mind „egy-egy tégla a falban” – hogy a Pink Floyd zenekar egyik versszakával „éljek”.

Ha csak egyetlen szót akarnék megtartani az előző bekezdésben leírtakból, akkor a
leértékelés
szót választanám, mint a legkártékonyabbat. Úgy vélem az elnyomó személy elnyomása az állandó másik személy leértékelésében nyilvánul meg. Ez közvetlenül és lassan, de biztosan elvezet először szégyenlősségen, majd gátlásosságon a szociális fóbia kialakulásához.

Tehát a szociális fóbia kapcsán felmerült gyakori kérdések egyike, hogy mi okozza azt, talán úgy lenne jobb feltenni, hogy konkrétan: „ki okozza” azt.

Szociális fóbia tünetei?

Félénkség, bátortalanság, bizonytalankodás, megszólalási nehézségek, gátlásosság, megbokrosodás, tartózkodósság… talán ezek a szavak illenek rá. Persze vannak helyzetek, ami kiválthatja a szociális fóbia jellemző tüneteit, ám mégsem jellemző a fenti szógyűjtemény minden szava a helyzetre.

Sőt mi több a fenti szavak önmagában nem is azt mondják, hogy például már 4 belőle egy szociális helyzetben öndiagnosztizálhatóan arról szól, hogy szociális fóbia. Nem…

Ugyanakkor egy szociális fóbiában szenvedő személyre jellemző az, hogy egész nap feszült, ideges, fél és szorong és elkerüli a napi rutin szinte összes elkerülhető szociális helyzeteit. Gyakran ez a személy zátonyra fut emiatt az iskolában, a munkahelyen, hiszen iskolába menni és bejárni dolgozni nagymértékben szociális tevékenység, ami erőteljes szociális kihívás neki.

A szociális fóbia rendszerint tini korban kezdődik, de néha még fiatalabb gyerekkorban.

Tehát akkor most az érzelmi jelek és a érzelmi szimptómák következnek most egy szociális fóbiában szenvedő szemszögéből:

  • Olyan helyzetektől való idegenkedés vagy inkább félelem, ahol vélhetően megbírálják őt
  • Félelem, vagy talán inkább aggódás azért, nehogy valami olyat csináljon, ami ciki, vagy megalázó még kisebb társaságban is és ez lehet bármi dolog
  • Intenzív félelem, nehogy beszédbe keljen elegyedni idegenekkel
  • Ideges félelem és aggódás szorongás attól, nehogy valaki meglássa, hogy ő milyen ideges
  • Fizikailag is esetleg látható tünetektől való aggódás és félelem, hogy esetleg szégyenben marad miattuk. Például elpirulás, izzadás, reszketés, remegő kéz, remegő hang, stb.
  • Beszéd kerülése emberekkel élőben és telefonon egyaránt, mint vélt biztonsági megoldás a cikis helyzetek elkerülése végett.
  • Néhány ember együtt, mint kisebb társaság kerülése, nehogy a társaság és a figyelem központjában kössön ki.
  • Megelőző szorongás előre aggódott vagy félt szituációktól, eseményektől, helyzetektől
  • Iskolában, munkahelyen, társaságban lenni miközben intenzív félelmet, szorongást él át
  • Szociális szituáció után elidőzni és elemezgetni, analizálgatni, hogy mennyire volt nevetséges a jelenléte
  • A legrosszabbra számítani, a legrosszabb következményeket várni egy véletlen, kissé balul sikerült társasági helyzet után

Vannak fizikai tünetei is a szociális fóbiának:

  • Elpirulás
  • Kézremegés
  • Szaporább szívverés
  • Izzadás
  • Gyomor émelygés esetleg hasmenés
  • Szédülés érzés (de nem az, amikor forog veled a világ)
  • Leblokkolás érzés
  • Izmok feszessége és a végtagok koordináltságának hiánya

Legtöbbször a tünetekből a szociális fóbia betege arra a következtetésre jut, hogy alighanem a legjobb, ha valamennyi félelmetes helyzetet elkerül. Ezek lehetnek:

  • Idegenekkel való beszédbeelegyedés helyzeteinek elkerülése (zene a fülben, félrenézés, stb)
  • Házibulik és egyéb társasági összejövetelek részben vagy teljes egészében való elkerülése
  • Iskolába menni vagy dolgozni menni és annak elkerülése részben vagy teljes egészében
  • Beszédkezdeményezést elkerülni
  • Szemkontaktus kerülése
  • Randizás, első randizás kerülése, nem-kezdeményezése és gátlásosság
  • Evés mások előtt, annak az elkerülése
  • Belépni egy terembe, ahol már emberek ülnek, ennek az elkerülése
  • Nyilvános vécék használatának kerülése

A szociális fóbia kapcsán gyakori kérdések gyanánt az is felmerült már sokszor, hogy ez vajon egy betegség-e egyáltalán? Erről lesz szó a következőkben.

Ez tulajdonképpen egy betegség?

Amennyiben az orvos diagnózisa Szociális fóbia, úgy az valóban egy mentális zavar állapota. Egy intenzív és állandóan fennálló félelem attól, hogy másik bíráskodnak, leértékelnek, kinevetnek, leszólnak, stb.

A szociális fóbia kapcsán a gyógyíthatósága is sokszor felmerült a gyakori kérdések listáján. Erről szól most következő utolsónak szánt fejezet.

A szociális fóbia gyógyítható?

Több féleképpen kezelhető, igen. Elsőként keresd fel az orvosodat vagy a pszichológusodat és mondd el neki a tüneteidet. Ha a háziorvosodhoz mész először, ő mindenekelőtt megpróbálja kizárni, hogy fizikai tényezők okozzák-e ugyanazokat a tüneteket, mint a szociális fóbia tünetei. Ezután átirányít vagy egy pszichiáterhez, pszichológushoz, egészségügyi szociális dolgozóhoz, vagy egy tanácsadóhoz. Elsőként a legfontosabb, hogy a diagnózis fel legyen állítva.

A szociális fóbia gyógymódjai leginkább pszichoterápia (amolyan elbeszélgetős terápia) plusz gyógyszer. Nem minden esetben, de hasznos a kognitív viselkedésterápia is ez esetben.

Támogató csoportok, vagy csoportpszichoterápia, ahol általában van egy csoport vezető, aki egy képzett egészségügyi dolgozó és a csoport tagjai, akik hasonló cipőben járnak: ők is szociális fóbiától szenvednek és azért vannak a támogató csoportban, hogy a vezetőtől segítséget kapjanak, veled egyetemben.

Gyógyszeres kezelés leginkább antidepresszáns készítményeket jelent.

Kezeletlen szociális fóbia tünetei és komplikációi

Sajnos, amennyiben a szociális fóbia tünetei nem kerülnek megfelelően kezelésre, nos az nyomot hagy maga után. Vagyis egy állapotot teremt, aminek vannak jellemzői. Ezeket gyűjtöttem össze itt az utolsó fejezetben, mert úgy gondolom, hogy nemcsak a szociális fóbia kapcsán felmerült gyakori kérdések egyike, hanem még fontos róla tudni.

Tehát egy kezeletlen szociális fóbia ezeket okozhatja:

  • Alacsony önbecsülés és az önbecsülés egyre nagyobb hiányának hajlama
  • A magabiztosság hiánya. Más szavakkal, sőt a mai divatos kifejezéssel élve: alfa-hímnek lenni egyre valószínűtlenebb
  • Negatív hangok a fejben. Romboló, negatív ön-beszéd.
  • Szuperérzékenység. Főleg kritikára.
  • Gyenge szociális készségek.
  • Elszigeteltségben való élet, vagy nehézkesen és kapcsolatban
  • Belépő szintű munkahelyek
  • Túlzott hajlam: alkohol, drog
  • Halálvágy

Emellett és a kezeletlen szociális fóbiából egyéb mentális zavarok is keletkezhetnek még. Például pánikbetegség.

Szeretettel utadon:
Gábor

Pánik nélkül jobb!

  • Pánikroham, pánikbetegség, agorafóbia? – úgy hozta az élet, hogy megismertem valamennyit.
  • Michael Norman PanicFree programja – nekem ez segített. Szeretnéd tudni, hogyan?
  • Pánikbetegség öngyógyítása – Már sokaknak segítettem pánikbetegség kezelése terén.
segítség kérés mobil telefonon

Pánikbetegség leküzdése, pánikroham kezelése (saját) tapasztalatok!

  • Kapjál hetenete pánikbetegség leküzdése személyes tapasztalataimból
  • Depresszió, pánikroham, pánikbetegség, agorafóbia és erős félelem leküzdése tippek

Szólj hozzá!