Pánik NélkülTudástár (pánik nélkül)Szerettem is, de féltem is tőle és mindezt egyszerre


Szerettem is, de féltem is tőle és mindezt egyszerre

Alig múlhattam 4 éves, amikor ott állak Apámmal a Farmos vasútállomás peronján és várjuk a vonatot Budapest felé. De nem azért vártuk a vonatot, mert Budapestre szerettünk volna utazni. Nem, egyáltalán nem. Gáborka (ez én vagyok) imádta a vonatokat nézni. Az volt a vicces (Apámnak nem volt vicces egyáltalán), hogy Gáborkának állandóan pisilnie kellett a félelemtől, mialatt felbukkant a vonat a kanyarban és mire a vonat az állomásra ért.

Aztán elfeledtem mindezt és eltelt néhány évtized. A múlt héten mikor eszembe jutott elemi erővel súlytott le rám a felismerés. „Egyszerre imádtam és féltem a gőzöstől” és – gondoltam tovább – „És ráadásul a gőzösök éppen úgy néztek ki, mint egy sárkány!” Itt éreztem a felfedezés súlyát. Sárkány. A mitológiai sárkány, ami a csapásnak és a bajnak a jelképe évezredek óta. Vajon 4 évesen már tudhattam-e erről? Esetleg ezért féltem és imádtam egyszerre?

Invitállak, hogy gyere csatlakozz hozzám és gondolkodjunk el azon, hogy vajon milyen következményei vannak annak, hogy „egyszerre kíváncsinak és félelmetesnek” vélni valamit, hogy mit tanulhatunk belőle, hogy „egyszerre szeretni és félni?”

Szeretettel:
Gábor

Ui.: Várom hozzászólásaidat, gondolataidat és hasonlóképpen, ha volt bármi, amire kíváncsi is voltál de ugyanakkor féltél is tőle, kérlek oszd meg velünk.

Segíthetek pánik nélkül lenni?

gábor félelem szorongás nélkül

2016. december 21-én éltem át az utolsó pánikrohamot

Túl vagyok 15 év pánikbetegségen

Sokat tanultam belőle

Hírlevél

Hírlevélről-hírlevélre írok róla, hogyan jöttem ki a pánikbetegségből

További tippek, amik azonnali pánik és szorongás enyhítők

Szólj hozzá!